POR MARÍA ELISA CHAVARREA CHIM, escritora
U súutukil k’a’ajesajo’ob yéetel túumben ch’a’ tuukulo’ob t beetaj tu k’iinil 12 ti’ julio, ka’alikil much’ukbalo’on tu noj Kaajil Maní tu yáanal u bo’oyil junkúul xya’axche’, tu táanlik u najil K’ujil le kaajo’ le ma’ ts’o’okok u yutskíinta’alo’; ts’o’ok u máan 547 ja’abo’ob ti’ le k’aj óola’an bey auto de Fe; je’elbix ts’a’aba’an ojéeltbil tumen le ajxooko’ob k’ajláayo’obo’ bix úuchik u tóoka’al u ya’abil áanalte’ob tu’ux ts’íibta’an u k’ajláayil maayáaj kaaj.
Kex úuch le je’elo’, k e’esike’ maayáaj kaaje’ léeyli’ táan u xíimbale’, léeyli’ táan u patik u k’ajláaye’, le k’iin je’elo’ tak beetaj yéetel u juumil k t’aan, tumen beyo’ t e’esik jump’éel “Resistencia“, ba’ale’ yéetel u tuukulil xma’ kúulpachkunaji’, tumen táan k ilike’ k t’aane’ táan u bin u sa’atal, u miaatsil maayáaj kaaje’ beyxan; le o’olale’ taak mu’uk’ankunsik le maayat’aano’, taak k múul líik’esik u kajláayil k kaaj, tumen jump’éel kaaj léeyli’ kuxa’ane’.
Máaxo’ob táakpajo’obe’ ti’ le much’talo’: Escritores Mayas Independientes, u centroil Cultural u Miatsil Kuxtal, u Centroil Cultural u tuuch Lu’um yéetel Radio Yúuyum.
Yéetel u juumil k t’aane’ t k’ajesaj Isaac Carrillo, t tsikbataj le u jejeláasil tuukulo’ob u’uyik yo’olal le k’iin je’elo’. Le ts’íib je’ela’ leti’ t xokaj tu yáanal le xya’axche’o’:
Ti’ le k’iin je’ex bejla’e’, ya’ab ba’alo’ob oota’ab tséelel ti’ to’on, k’abéetchaj k takukba éet ch’íibal yo’osal ma’ u béeytal u t’aano’ob yéetel iik’, yéetel yuum k’iin, yétel yuum cháak. Bejla’e’ ku páajtal awattik, ku béeytal k t’aan,ku béytal k ts’iikbal yéetel yuumtsilo’ob.
Bejla’e’ táan k’a’ajsik kex óoltab tséelel k tuukule’, óolltab tséetel k t’aane’, layli’ kuxa’o’one’, láayli ku béeytal much’ikbáaj, táan ka’a beetik k k’aajlay maaya kaaje’. Jujump’íitil yaan u bin ts’íibtik k’aajlay, le je’elo’ ti’ to’on bey maaya kaaj yaanto’on, to’on bey aj ts’íibo’ob, x ts’íibo’on yaan múuk’, yaan u páajtalil tia’al ka’a kuxkinsik áanalteo’ob.
Teen, teech, leti’, to’on, te’ex yéetel leti’obe’ junkeet k ch’i’ibal; p’éelili’kunta’an k k’i’ik’el, k-óol taasmilajo’on weye’, tumen k-óole’ ku chíimpoltik k úuchben moots, maayáaj ch’i’ibalo’ob, le máaxo’ob jatk’esa’ab u wíinkilalo’ob yéetel xóoxot’al che’ ikil u la’amal jaats’ tu paacho’ob, le máaxo’ob muruxtunichta’abo’ob chéen yo’olal jela’an u tuukulo’ob, chéen tumen yo’olal máasewáal máako’ob.
Wala’ajeak 457 ja’abo’ob weye’, ti’ le kúuchila’ u much’kinsmajubáa’ob máako’ob uti’al u beetiko’ob jump’éel nojoch loobil, jump’éel yayaj óolil ti’ k ch’i’ibalo’ob; much’kinsabo’ob uti’al u beeta’al u muk’yajo’ob, tumeene’ k’a’ajesike’ jaats’e’ ma’ asab jach jeta’an u yajile’ ti’ le wa ku yilik bix u bin u jáabal tu’ux u táabsmajo’ob bix u yiliko’ob le yóok’ol kaaba’, bix u kuxtalo’ob, ba’ax ku tuukultiko’ob, u t’aano’ob chuup yéetel na’ato’ob, bix je’el ts’akiko’ob k’oja’anilo’ob yéetel u láak’ u ya’abil ba’alo’ob (asab yaj le je’elo’) tuláakal le je’elo’ ichil k’áak’ ts’o’oko’ob, chéen u ta’anil p’áat ti’ le je’elo’; óotsil u tuukulo’ob le máaxo’ob jbeeto’ob le je’elo’, tumen kex tu tóokajo’ob le áanalte’ob tu’ux yaan u k’ajláayil k ch’i’ibal maayáajo’obe’, ma’ béeychaj u tóokiko’ob u yóolo’ob yéetel u tuukulo’obi’, leti’ kuxa’an tak bejla’e’ ichilo’one’; le o’olal weyano’one’ uti’al k táakmuk’tik k ch’i’ibal, uti’al e’esike’ maayáaj máake’ léeyli’ kuxa’ane’ yéetel mu’uk’ansmaj u yóol
Bukaj láak’ob beeta’ab lóobi’ob, tak bejlae’ ku beetal lóob ti’ob, ti’ to’on yaan u múuk’ binsik yéetel t’aan ka jawak u lóobiltal maaya kaaj.
Wey tu kúuchil tu óota’ab tséelel’ tuk tukul, kuxtal, taal a’ale’ tak bejale’ t’aane’ kuaxa’an taan je’el beetik k’aajlay.
K’aat xan a’alik ti’ éet ch’íibal ma’ u ch’aik suklakil u t’aaniko’ob u t’aan, k t’aan yaan u múuk’.
Bejlae’ taan je’el beetik kuxtal, taan beetik u túumben K’áajlay yéetel túumben tuukul, yéetel túumben k’aay.
Ti’ to’on yaan u páajtalil ti’al kuxkinsik tu ka’aten maaya t’aan; maaya kaaj.
Ma’ k suubta’al a t’aanik; a’alik tuukuli’, taal ti’ u ch’I’ibal maayae’ ku ayik’kunsiko’on tumen k na’atik kuxtal je’ex mix uláak’ ma’ u t’aanik t’aanen ku na’atik.
Bejla’e’, sáamal, tu láak’ ja’abo’ob weyano’one’, tumen Kuxano’on tumen yaan to’on u páajtalil tia’al ka’apúutkuxtal k ts’íibtik k-k’ajláay.
María Elisa Chavarrea Chim
María Elisa Chavarrea Chim, originaria de Chumayel, es antropóloga y promotora de la lengua maya; escritora y funcionaria.